naturblokk logo rövid 200

Amurok nyomában

Engedjétek meg, hogy bevezetőmben kitérjek kicsit az amurokra, ami számomra a kedvenc halak közé tartozik. Ahogy általában említeni szokták, az amur horgászata valódi sportélmény, aminek ideje a felmelegedett vizeken jön el. Egész nyáron aktívan táplálkoznak, gyakran olyankor is megfoghatjuk őket, amikor a pontyok nem vesznek fel táplálékot. Az amur akkor kezd erőteljesen táplálkozni, ha a víz hőmérséklete megközelíti a 20 fokot, minél melegebb a víz, annál gyorsabb az emésztése, ami persze elmondható a többi halra is. Ennél fogva a nyári meleg kánikulákban táplálkozik legtöbbet, amikor strand hőmérsékletűek a vizek. Ezek az időszakok nálunk július-augusztusra esnek leginkább, bár májustól már jó eséllyel akadhat horogra.  Tudjuk, hogy sok minden befolyásolja a halak étvágyát, főként a frontváltozás, aminek megelőző napjaiban alacsony aktivitás figyelhető meg. 2-3 nappal a front előtt ez már tapasztalható. A melegfronttal ellentétben, amikor csökken a légnyomás a hidegfront kedvezőbb hatást szokott hozni. A front ideje alatt és közvetlen utána érdemes próbálkozni. Lehetne még sok egyéb tényezőt is említeni, de bármennyire is figyelembe vesszük ezeket, sokszor a valóság felülírja és csak értetlenkedünk miért nincs kapás, amikor minden az mellett szól. Az amurok kevésbé érzékenyek a frontokra, mint a pontyok. A horgászatban egy harcias amur fárasztása, szákolása élménydúsabb szórakozást nyújt, mint egyéb halak esetében. Aki még nem tapasztalta, kellemes meglepetések érhetik vagy kellemetlen, hiszen ilyenkor partszélben könnyen elveszíthetjük a halat. Bizonyára, aki átélte egy szép amur fogási élményét, szívesen átélné újra. Statisztikai adatok szerint folyamatos növekedési prognózis volt az amurhorgászat terén. Bár az amur invazív hal, nem kívánatossá nyilvánították a hazai vizekben. A telepítése mivel nem engedélyezett, nem tudni meddig lesz még fogható. Szerencsére egyre több olyan horgásszal találkozom, akik hasonló szemléletűek ezekkel a halakkal kapcsolatban, mint én. A pusztaszentlászlói tóra is egyre többen jönnek a torpedók miatt pecázni, legyen az sportcéllal vagy sem. 26 éve horgászom kisebb nagyobb intenzitással. Jó pár évvel ezelőtt, amikor csak nagyobb amurok éltek a tóban, jobbára éjjel akadtak horogra ezekből a halakból. Most éjjel és nappal is várható kapás bizonyos időszakokban. Számomra az amurok mindig kedvenc halnak számítottak horgászat terén. Voltak idők, amikor kerestem azokat a tavakat, ahol jó eséllyel lehetett számítani rá, hogy horogra akadhat pár példány. Az utóbbi években viszont a pusztaszentlászlói tavon nagyobb szép lett az amurállomány. Az elmúlt 3 évben a fogásokon és elvitt halak számában is megmutatkozott ez. A kisebb testű amurokból már kevesebb van, mint az 5kg fölötti példányokból. Szeretek úszózni az árnyékos fák alatti partszélekben, ahol egy-egy ponty vagy amur megakasztása teljesen más élményt nyújt, mint fenekezve. Látványos tud lenni, ha a kapást beejtett gyümölcsökkel érjük el, néha látható a víz felszínen, ahogy a hal rácuppannak a halak. Többször láttam mikor egyszerre négy-öt amur versenyzik a csaliért. Villámgyorsan letudják kapni, de a pontyok is erőteljes kapást adnak. Elég ritkán használok nagy méretű csalikat célzottan nagyhalakra horgászva, így átlagban keveset is fogok azokból. Mivel a kisebb testű halakból jóval több él a tóban, a nem szelektáló átlag apró méretű csalikra várhatóan hamarabb jelentkeznek a kisebb méretű halak. Számomra az úszózásnak és fenekezésnek is megvan a maga varázsa, attól függetlenül, hogy milyen halra horgászom. Az utóbbi években kiderült úszós szereléken is bármikor horogra akadhatnak nagyobb halak egy szem konzervkukoricával is, átlag százból három négyre lehet számolni. Keszegezés közben is beugrottak amurok, pontyok, compók, ami még izgalmasabba teszik a horgászatot. Más kapással jelentkezik úszózáskor a bodorka és vörösszárnyú mint a dévér, másképpen a kárász vagy a compó. Az amurok és pontyok sokszor produkálnak változatos kapásokat.

A 2021 évi gyümölcsszezonban nagyon kevés vadgyümölcs maradt a fákon a tavaszi fagyok miatt. A megmaradt vadcseresznye és szeder is deformált, hibás vagy apró termésű volt. Ennek folytán kevesebb hal látogatta ezeket a haltartó helyeket. Így a partszéli úszós horgászat a gyümölcsfák alatt nem sok eredménnyel kecsegtetett. A halak nem húzódtak ki a partközelbe szokásukhoz híven, inkább beljebb keresték a táplálékot jelentő gyümölcsöket. Mindezek ellenére néhány halat sikerült becserkészni és gyümölccsel horogra csalnom, most viszont nem róluk írok. Úgy gondoltam inkább a fák agai mögötti mélyebb vizet vallatom szemből a másik oldalról, hiszen jobbára ott láttam a halakat. Ha kosaras szereléket használok, akkor csak a túloldalról jöhet szóba meghorgászni ezt a helyet. 2021 július 2 és 3-án szántam rá a délelőttöt. Gyenge eső is esett éppen ezeken a napokon, de kellemes volt a hőmérséklet. A nyári esős, csöpörgő időjárást kedvelik az amurok, szívesen legelésznek a fákról ilyenkor.

Célhalam tehát az amur volt, de mivel a többi békés hal is kedveli a gyümölcsöt nem zártam ki, hogy más hal is horogra kerülhet. Az amurok a bő etetést kedvelik, de most nem volt szándékomban sokat etetni. Inkább a gyümölcsöket keresgető halakat szerettem volna horogra csalni. Feeder kosarakat szereltem mindkét botra. Magam készítette etetőanyagot szeretek használni, ami tartalmazott semmi extrát, csupán kiegészítettem gyümölcsmaradvánnyal. Az otthon leszedett fekete és piros ribizli, valamint málna termés lepréselt nagyrészt magból álló részét kevertem a szokásos kukorica és búza alapú anyaghoz kb. 40 százalékban. Minél több benne a gyümölcs annál jobban megfogja a színe és az illatát is érezni, utóbbi lényeges szempont. A nagyobb pontymatracot és két merítőt, egy kisebb és nagyobbat vittem magammal. Reggel 6 óra felé értem a kiszemelt helyre a keleti oldalon. Délelőtt a keleti délután a nyugati oldalt kedvelem, mert olyankor árnyékos és nem kell a nappal szemben pecázni. Mindkét bot kosarát megtömtem az etetőanyaggal. Csalinak 8 vagy 10 mm pellet, mini bojli került a horog alatti tüskékre. Általában sosem használok mindkét boton ugyanolyan csalit mivel elég széles a paletta. Egyikre vörös szeder ízű és színű a másikra eper wafter pellet került. Valójában az etetőanyag volt a lényeg, a csalit más ízzel is felveszi, jól működik a mangós, narancsos, áfonyás és sorolhatnám. Sok esetben értem el jó eredményeket a gyümölcsös és büdös vagy fűszeres ízek párosításával. Most viszont célirányosan hasonló ízeket akartam használni, mint a fáról lehullott gyümölcsök. Kíváncsi voltam az idén mennyire lesz eredményes a próbálkozásom a rossz szezon miatt. Többször tapasztaltam már, hogy a kukorica és egyéb horgász csalikkal szemben a természetes vízbe hullott gyümölcsöt részesíti előnyben a hal. Nagy jelentősége van a minél pontosabb dobásoknak a fák közelébe, ami nagyobb távolságról nem is olyan egyszerű, főként, ha oldalszél is fúj. Az egyik szereléket a szederfa közvetlen közelébe dobtam be, a másikat ettől 4 méterre egy vízben álló bokor elé. Vártam a kapásokat, ha nincs érdeklődés, akkor 20 percenként újra töltés. A wafter csalik elég sok dobást kibírnak, így azokat ritkábban is kell cserélni, ha nem oldódik. A kezdés jól indult, amint a második szereléket is bedobtam és letettem a botot, az elsőn már is jelzett is a kapásjelző. Egy jó két kilós potyka volt a horgon. Utána kicsit többet kellett várni, bár apró hozzányúlások mutatkoztak. A következő megakasztott hal már amur volt. Kapásukban nem mindig derül ki, bár jellemzően másként kapnak, mint a pontyok. Nagyon szép egészséges torpedó került a hálóba. Ez a horgászat általában állandó figyelmet igényel és gyors bevágást, így a botok mellett kell lenni. Tapasztaltam sok esetben csúszó szereléknél, ha nem vagyunk elég gyorsak és laza nyeletőfékre van állítva az orsó az amur miután megérzi a gyenge ellenállást képes gyorsan kifújni a csalit, mire bevágna az ember. A következőnél pont így jártam, mivel éppen elfordultam a botoktól és későn vettem észre a kapást, mire odanyúltam, már vissza is tette. Nem húztam be, gondoltam várok még kicsit vele. Jól tettem, mert pár perc múlva ismét kapás volt, most már készenlétben vártam, kezem a bot fölött és időben bevágtam. Azonnal éreztem jó hal és amint elindult a fárasztás tudtam amurral van dolgom, ismerősen rángatta magát. Azt szeretem ezeknél a halaknál, hogy nem keresik az akadót és nem tesznek nagy kitérőket, mint a pontyok. Ennek ellenére beleúszott az előttem álló egyetlen kis töklevelesbe. Beállt, nem mozdult én meg nem akartam erőltetni. Azt gondoltam bemegyek érte, ha nem jön ki. Át is jött segítségemre a szomszédban horgászó ismerős, gyorsan neki vetkőztem és irány a víz. Pár perc múlva viszont elindult és szépen kijött a hal, a vízben merítettem meg. A halakat nem akartam méregetni, hogy minél hamarabb visszaengedhessem, így csak saccoltam a súlyukat. 7 és 10kg közötti példányok voltak. A visszaengedés után ismét megcéloztam a helyet. Nem vártam, hogy hamarosan ismét fogok, de kellemesen csalódtam, kb. fél óra múlva ismét egy amur húzta el. A másik boton viszont pontyok jelentkeztek és egy dévér. A 3 kg körüli ponty erőteljes kapással jelentkezett, amit bevágtam megindult a bokor felé, kicsit ráfogva az orsóra gyorsan megfordulásra késztettem. Miután visszaengedtem és újra bedobtam, amit ráakartam tenni a karikát, látom elkezd feszülni és megindulni a damil, gyorsan visszakapcsoltam és vágtam is be. Hát ismét ketyegett a fék és egy másik pontyot fárasztottam. Ezek a kisebb pontyok szépen kijöttek, nem kerültek a mellettem vízben álló fűzfa mögé. Nagyon ritkán fordul elő, ha egy ponty nyílt vízre akar törni és nem a partszélbe vagy akadok felé próbál iszkolni. Képes a sötétben vakon is megtalálni minden akadót. A másik botra megjött az amur, talán ez volt a legnagyobb, kissé pikkelyhiányos volt, de egészséges szép izmos torpedó. Utána még jött jó pár ponty, volt mikor mindkét boton egyszerre kellett fárasztanom. Délig maradtam még, közben a nap is többször kisütött, így az eső ellenére kellemes idő volt. Eldöntöttem, hogy másnap ismét visszatérek és ugyanezeket a helyeket horgászom meg. Így is lett, az időjárás is hasonlóan alakult, mint előző nap, így az esőkabát szükségessé vált. Nem részletezem már ezt a napot, de ismét sikerült fognom a pontyok mellett amurt is. Nagyszerű két délelőttök voltak. Régen szerettem volna már kipróbálni a szeder és cseresznye mellett a szilvát is, mint csalit. Hát mondanom sem kell, hogy a szilvafákat úgy megviselték a fagyok, hogy nem maradt rajtuk termés. A tóparton viszont volt egy szilvafa, ami nem fagyott el és bőven hullott le szilva. Erre a horgászatra szeptember elején került sor. Augusztus közepe után, mikor a kánikulának hirtelen vége lett és megjött a lehűlés, a halak étvágya is megcsappant. Így tehát haltartó helyet kerestem, ahol nagyobb eséllyel foghatok halat. Horgászhelyként a nyugati oldalt választottam a nem rég bedőlt fák közelében, ahol láttam az amurokat mozogni. Szedtem 30-40 db szilvát, amit ketté szaggattam és beszórtam kézzel a partól 8-10 méterre. Úgy döntöttem mindkét bottal horgászom és egymás közelébe dobok be. Az egyik fonott előkén 8-as horog, a másikon 6-os. Az előzőre szilvát az utóbbira a szokásos wafter pelletet csaliztam. A szilvát ketté vágtam, héját kicsit megfaragtam és belsejébe popup minibojlit tettem, ami a szilvát kicsit kikönnyítette. Bedobások után el sem mozdultam a botok mellől, nyeletőféket nem kapcsoltam be, mivel közel voltak az akadóhoz. Fél óra telt el, mikor az első kapás a szilván jelentkezett, gondoltam ez csak amur lehet. Bevágásra készülve viszont megállt a húzás és otthagyta. Nem bántottam, tovább vártam. Jó 15 perc múlva ismét megmozdult a kapásjelző, amurra jellemző kettős húzással, gyorsan feltette, mire bevágtam. Egy szép négy és feles amur került a partra. Megnyugvással töltött el, hogy szilvával is lehet eredményes horgászni itt, annak ellenére, hogy ilyen gyümölccsel nem találkoznak a halak. A következő kapás már a másik boton jött egy hármas ponty kíséretében. Amurokat jellemzően egymás után ugyanarról a helyről nem igen szoktam fogni, mert gyorsan odébb állnak, ha szétugrasztom őket. Elég óvatos állat egyébként, nagyon jó a látása és hallása. Mindig csapatban szokott járni és ha egyiket megakasztom a többi megijed. A faakadóknál nagyobb az esélye, hogy ne igen hagyja ott a helyet, így hamarabb visszaáll  keresgetni. Így volt most is, nem kellett sokat várnom, két ponty után jött még egy amur, de ez már a wafter csalira. Hát mit ad a sors, utána a szilva csalin egy ponty köszönt be. Ezek után úgy gondoltam, amit beszórtam szilvát biztos mind fel is ették a halak. Még egy nap szántam rá pár órát, hogy megismételjem ezt a módszert. A következő alkalommal ismét fogtam amurt és pontyokat. Mivel a szilva elég nagy gyümölcs, azt vélem nagy halakra is eredményes lehet, bár ez most nem bizonyosodott be. Ha lesz rá még alkalom a jövőben, ismét megfogom próbálni. Érdemes néha a bevált sablontól eltérni és kipróbálni valami mást is. Aki szereti a változatosságot és a kihívásokat annak izgalmas kalandokban lehet része. És a végén képek a pontyokról, amikből a kisebbeket szintén ugyanúgy becsülöm. (Nándor Róbert)

error: Content is protected !!