2020 és 2021 nyarán látogattunk el nejemmel egy-egy napos horgászatra a Hácsi Csenderes horgásztóra, amit előző évben még Tölgyes horgásztónak hívtak. Nagyon szép vadregényes környezetben található a tó. A Balaton déli oldalán Fonyód vonalában Hács településen keresztül lehetett eljutni egy köves autós ösvényen az erdő és megművelt terület között álló tóhoz. Az első látásra kicsi tó 3 hektáros, de nagyon sok halat rejt. Állítólag nyolc forrásvíz is táplálja. Vannak akadós és tiszta horgászterületek, ahol engedélyezett a horgászat. Mélysége csupán a két és fél métert éri el, medre több helyen is rejt patkákat. Kiemelt figyelmet fordítanak a halak védelmére ezért a horgászhelyeknél nagyméretű ponty bölcsők vannak kihelyezve, de lehet kérni merítőt és mérlegelőt is. Adnak taligákat a felszerelésnek, nem kellett cipekedni. Azért is választottam ezt a tavat, mert jó a koi ponty és amur állomány, de vannak lénai tokok is a tóban. A pontyok zöme 3-4-5 kilós, de sok a 10 kg körüli hal és persze akadnak nagyobbak is. A tóról lehet tájékozódni és helyet foglalni honlapjukon. Megnéztem a térképet és képeket, mindjárt tudtam melyik helyeket szeretném választani. Van egy hosszúkás sziget a tavon, ami nyilván az egyik legjobb haltartó hely lehet. Ágak, bokrok övezik, ami a tó elején és végén is található. Akkor 18 horgászhely közül lehetett választani, amiből én első alkalomra a 13-ast néztem ki. Nem szeretek távolra etetni és dobálni. A hely a sziget csücskénél volt, ahol a sziget közelébe, de nyílt vízre is lehetett dobni., ami kb. 7-8 méterre van a parttól. Fák és bokrok ágai nyúltak előttem a vízre, aminek könnyedén közelébe ejtettem a feeder kosarat. Kézzel be tudtam szórni áztatott kukoricát, amire óránként rá tudtam etetni anélkül, hogy a halak számára zavaró lett volna. A nappali jeggyel csak reggel 7-től délután 6-ig lehetett pecázni. Az időjárás jól alakult, a nyugati oldalon voltunk, ahol szemből kelt fel a nap. Volt egy nyárfa, ami alatt árnyékba tudtunk eleinte húzódni. Az etetőanyagot magam kevertem, amihez adtam konzervkukoricát is. Csalinak wafter 8 és 10 mm csalikat választottam elég sok fajta ízt kipróbálva. Fő favorit a gyümölcsös-vajsavas volt, de fűszeressel és büdösebb kagylós, rákos, halassal is fogtam. Néha kombináltam a kukoricát popup pellettel. Valójában mindegyikre volt kapás. Bedobás után 20 perccel megjött az első ponty, majd követte a többi. Koi pontyot csak egyet sikerült fognom, de tokhal nem jött. Állítólag azok főként a tó közepe felé a nyílt vízen tartózkodnak. Oda én nem horgásztam, bár a jobbos boton először a sziget mellett eldobtam kifelé, onnan nem jött kapás, így azt is a sziget közelébe vetettem be. Egyszer figyelmetlen voltam és későn vettem észre a kapást, a hal az akadónak rohant és leszakadt a szerelék. Jobbra tőlem horgásztak még a nyílt vízen, de ott csak egy 3kilós tokot fogtak. A nyílt vízen tehát nem ment annyira a hal. A déli és kora délutáni időszakban csökkent a kapások száma, de minden órában sikerült azért halat terelni a merítőbe. Főként őrültem annak, hogy két amurt is sikerült fogni.
2021 július végén látogattunk el a tóra ismét. Ekkor már más tulajdonban volt a tó és a környezet is változott. Faházakat is lehetett bérelni mindkét oldalon. Az előző évivel ellentétben most a keleti oldalon az erdő alatt horgásztam az utolsó helyen a gát mellett. Fedett asztal padokkal is állt a parton, ami kényelmesebbé tette az itt tartózkodást. Közel 2-3 méterre dobáltam a gát szélét, amiről könnyedén be tudtam kézzel is szórni etetőanyagot. Front előtti kánikulai nap volt, látszott, hogy a halaknak nem igen volt étvágya. Ezen a napon még két helyen horgásztak csupán, de csak 2 halat fogtak. Délelőtt 11 óra felé tört meg a csend. Először inkább a dévérek és compók jöttek, majd megindultak a nagyobb halak is. A keszeg állomány is nagyon szép, ezt láthattuk is. Azt mondták sok szép kárász is él a tóban, utóbbiból itt nem volt szerencsénk. A kapástalan időszakban egyik botot leváltottam. Hoztam magammal egy kis úszós botot, amire konzervkukoricát csaliztam és szemben egy nádas, sekélyebb patkára dobáltam kíváncsiságból. Fogtam két szép bodorkát vele. Jó húsz perc után visszaálltam a két botos fenekezéshez. Sajnos, a töltésnél nem volt szerencsém koi vagy tokhalhoz, de azért nem kellett csalódnom, pár szebb halat sikerült horogra csalni. Két féle etetőanyagot kevertem, az egyik a saját áztatott és darált magvakból, a másik mikropelletes májas ízesítésű anyag. Egyik boton a magvas másikon a pelletes cuccot kínáltam fel. Csalinak szintén kipróbáltam párat és kiderült ezen a napon a nagyobb halak a gyorsan oldódó mangós 15-ös wafterre jöttek. A másikon a 10mm-es mangósra pedig jöttek vegyesen. Ebédszünetben mindkét boton jött egyszerre kapás, így néha rohangáltam az asztaltól. Előfordult olyan heves kapások, hogy nagyot koppanva a karika a botra ragadva gyorsan futott az orsóról megállás nélkül a damil. A halak súlyát nem méregettem, de jött négy testesebb hal is, köztük egy különleges félszemű tőponty. A peca végén 6 órakor még mindig halat fárasztottam, amit ezután már sajnos be kellett fejeznünk. Kellemes horgászpiknikben volt részünk, ahová még szívesen visszatérnék a jövőben. Fotók a két horgászatról teljesség nélkül.
